Ahogy ígértem, egy kis bevezető az édesanyám meséjéből... Remélem nyaktekerés nélkül megúszom, hogy kibányásztam a füzetkupac alól. :)

Szeretlek Anya! :)

"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kerek erdő, mellette futott egy kis patak. Ebben az erdőben, annak is a szélén élt egy egércsalád. Gerzson papa, Fruzsina mama, és öt rosszcsont gyereke: a két lány, Frida és Lujza, és a három fiú: Soma, Jeromos és a legkisebb Egon.

Az erdő szélén állt egy évszázados óriási tölgyfa.  Ennek a tölgyfának a kiálló gyökerei alatt volt az egércsalád háza, ahol boldogan éldegéltek. A felnőttek nyáron egész nap dolgoztak, a gyerekek segítettek a ház körül, majd a szomszéd gyerekekkel estig vidáman játszottak.

Gerzson papa, és Fruzsina mama tavasztól késő őszig járták az erdőt, mezőt, szántót és gyűjtögették az ennivalót az egész családnak a hosszú, hideg télre. Kellet is, mert sok volt az éhes száj, amit naponta többször is etetni kellett. Nyáron nem volt gond, mert az egész vidék terített asztal volt az egerek számára, de gondolni kellett a zord télre is, mikor mindent befedett a hó, és különben is, életveszélyes volt egy kis egérnek a hó tetején szaladgálni. Sok veszély leselkedett rá: rókák, menyétek, és a sok levegőből lecsapó sólyom, vércse, éjszaka pedig a hangtalanul vadászó baglyok.

A nyári napok vidáman teltek, a család összefogott, hogy az éléskamra minél gyorsabba megteljen télire. Az erdőben bőven termett a különféle bogyó: erdei szamóca, szeder, bodza, csipkebogyó, hársfavirág. A bogyókból Fruzsina mama lekvárt főzött, a csipkebogyó egy részét megszárította, majd a a hársvirággal együtt vászonzacskókba rakta és a kamrában felakasztotta egy hosszú rúdra. Akácfák magjait, vadborsót, bükköny és lóhere magokat, búzát, árpát, kukorica szemeket gyűjtögettek kis zsákokba, melyeket  Gerzson papa szép sorban elhelyezett a kamrában.

Amiből többet gyűjtöttek, elcserélte hörcsögszomszéddal olyan ennivalóra amelyet ő nem tudott megszerezni. A búzát, árpát, kukoricát elvitték a patakhoz, ahol a dolgos molnárkák a vízimalmaikban lisztté őrölték.Ezekből tudott ám Fruzsina mama sok-sok finomságot sütni!

Estefelé, mikor a nap készült nyugovóra térni, a jól végzett munka után Gerzson papa kiült a házuk elé a fonott hintaszékbe, rágyújtott a pipájára, majd a köré telepedett gyerekeknek mesélni kezdett. Mesélt a különböző egérnemzetségekről, így tudták meg a gyerekek, hogy nem csak az erdőben élnek egerek, hanem a mezőkön, falukban, sőt még a városban is..."