Itt egy újabb apró részlet a Borókáskerti mesék készülő új könyvéből:

"Boróka rosszkedvű volt.

Utálta, hogy anya reggel két copfot kötött a hajából. Nem ízlett neki reggelire a finom vajas kifli paradicsommal – pedig ez volt a kedvence -, unta a meséket a tévében, nem akart a testvérével sem játszani. Nem volt kedve sem rajzolni, sem festeni…és úgy egyáltalán semmihez sem volt kedve.

Anya hiába hívta, hogy készítsenek pogácsát. Boró csak ült Apa nagy foteljában, bámult kifelé a csodás meleg nyári kertbe, és morcogott. Kicsit olyan volt, mint Pipiske, kamillavirág sapkás, öreg, kobold barátja.

Semmi sem tetszett neki.

Így gubbasztott vagy fél órát a nagy, öblös fotelban, mikor végre meghallotta Pislogó hangos pisszegését.

-Pssssszt! Pssz-sz-sz-sz!

Felkapta a fejét, hogy rendre utasítsa a kéretlen zavargót, de meghökkent, amikor látta, hogy Pislogó - apa távcsöve - szinte ugrál az ablakpárkányon.

-Gyere, ezt nézd meg! – sürgette a kislányt.

-Ma van a Nagy Felhőbodorító Koboldnap, vagyis az N F K!

Boró lassan lekászálódott a fotelból. Na nem, nem a kíváncsiság hajtotta, á dehogy… Csak éppen már az ücsörgést is elunta, és valami új morcogni való után akart nézni.

Óvatosan belebámult Pislogóba, majd rákezdte.

-Mit kéne látnom? Kikirics fekszik a komposztdomb tetején, és lustálkodik, mint rendesen… nincs itt semmi „felhőbodorítás”.

Azzal otthagyta Pislogót, és nyűgösen visszamászott a nagyfotelba.

A távcső fontoskodva pislantott párat, majd úgy döntött, nem hagyja annyiban a dolgot.

-Nézd meg közelebbről, ha nekem nem hiszel. A barátod igenis felhőket bodorít! Ő a legjobb felhőbodorító az összes kobold közül. Minden évben megnyeri a bajnokságot.

Boró újfent lemászott a fotelból, az előszobában belebújt kis szandáljába, és elindult meglesni, a híres bajnokot gyakorlás közben..."

Vajon, mi az a Nagy Felhőbodorító Koboldnap, és hogyan tudja Kikirics megnyerni?

Részt vehet-e rajta egy embergyerek, vagy csak nézőként juthat el a folyó melletti Nagyrétre?