Az utóbbi időben hanyagoltuk az itthoni pizzasütést, mert mindenki másképp szereti. Pacatesó csak sajttal, Boró gomba nélkül, rengeteg olajbogyóval, mi pedig néha szívesen ennénk tejfölös alappal, vagy kicsit csípősebben.

Ráadásul a szeleteléskor mindig sikerül felszabdalnom a sütőpapírt is.

Így a melegszendvics lett a befutó. De korán reggel, félálomban (a reggeli hosszú kávém nélkül pedig kómában), hétvégén, ráadásul kenyér sem volt igazán itthon... :(

Jöhetett egy kis csavar, mert a koboldjaim éhen akartak halni és egyáltalán nem értékelték a sirámaimat. :)

Így pizza készült, de a derelyevágóval előre felszeleteltük a tésztát a tepsiben, így praktikusan külön megpakolható, könnyen szétválasztható, és mókásan cakkos szélű lett a végeredmény.

Ráadásul a sütőpapírt sem tettem tönkre, és a következő pizzára akár nyolcféle alap és feltét kombinációt is készíthetünk! :)

A felnőttek ehetik nyugodtan a csípős, vagy tejfölös változatot, akár dugig megpakolva gombával, míg a srácok elkészíthetik a saját változatukat házi paradicsomszósszal, ahogy csak szeretnék (Pacusnak sajt hátán sajttal :) ) 

Eddig sok mindent próbáltunk:

  -Külön kis pizza korongokat - túl sokat kellett nyújtogatni...

  -Melegszendvicset - a srácoknak pizzára fájt a foguk...

  -Külön pakolni mindent a tésztára - a töltelékek összefolyhattak, és nagyon gombás lett minden szelet íze, csípőst pont emiatt nem is tehettünk rá...

Ezúttal is bizonyítást nyert ama tétel, hogy a szükség, a lustaság és kreativitás hármasa együtt csodákra képes,,, :) :)